A Székely nép őshonosságának elismerését kértük Budapesten a Magyar Államtól is!

2017.07.09

Mintegy százhúszan vonultunk fel Június 27-én délután a Thököly út és a Hősök tere között, a székely nép létjogosultságának elismerését kértük. A megmozdulást a Székelyek Világszövetsége szervezte.  A kicsi, de elszánt tüntetőcsoporttal vonult Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom merényletkísérlettel megvádolt, majd 10 hónapra elzárt kézdivásárhelyi szervezője, de MIÉP alelnöke Deli Károly és Ludányi Horváth Attila volt kolozsvári konzul is részt vett a rendezvényen.


A menet kevéssel dél után a román nagykövetség elől indult, ahol egy petíciót szerettünk volna átadni a Román Nagykövetségnek, de véleményünk szerint nem igazán szeretik még Budapesen sem a román barátaink sem a magyar sem az angol, de még a saját anyayelvüket sem hallani, ha székely ügyről van szó. "Azt szerettük volna, hogy a román kormány ismerje el a székely nép őshonosságát, de át sem vették a kérelmünket. Majd megkapják postán is,,  - mondta az elutasítás ellenére is bizakodó András Mihály, a világszövetség elnöke.


A Székelyek Világszövetsége ugyanezt kéri a magyar kormánytól is: a kérelemhez szükséges aláírást már összegyűjtöttük, de két alkalommal is visszapattantünk a Nemzeti Választási Bizottságról - mind a kétszer technikai hiba miatt utasították el beadványunkat. A Székelyek Világszövetségét ennyi még nem tántorítja el, mindenképp a magyar parlament elé szeretnénk vinni kérelmünket. Ugyanakkor arra is felkészültünk, hogy máshol kell támogatót találnunk.


"Ha a magyar kormány nem foglalkozik velünk, akkor megyünk az oroszokhoz és az amerikaiakhoz. A lényeg, hogy találjunk egy államot, ami elismeri őshonosságunkat Székelyföldön, és később is kiáll mellettünk" - magyarázta András Mihály, aki azt is megmagyarázta, miért fontos az őshonos nép státuszának megszerzése.


Azzal együtt, hogy így nyilvánosan elismerik a székelység helyhez kötött identitását, népszámláláskor nem számolnák őket a román népességhez - és ami a legfontosabb, a székelyek törvényesen, az ENSZ támogatásával kijelenthetnék önrendelkezési jogukat is.


A demonstráció később a Hősök terén folytatódott szónoklatok és népzenei koncertek kíséretében: a helyszínválasztás szimbolikus, hiszen 1988-ban több tízezren tiltakoztak ugyanitt a romániai falurombolások ellen - ez volt az 1956 utáni legnagyobb spontán tömegdemonstráció Magyarországon.